Le vent de la liberté (1973)

Le vent de la liberté (1973)

A „Szabad lélegzet” egy 1973-as romantikus dráma, amelyet Mészáros Márta írt és rendezett.

Egy fiatal textilgyári munkáslány beleszeret egy jómódú családból származó egyetemistába. Mészáros Márta, a magyar feminista filmművészet úttörője, kegyetlen képet fest egy mélyen megosztott kommunista társadalomról, annak nyilvánvaló egalitárius eszményei ellenére.

Amióta szülei elváltak, Jutka megszakította velük a kapcsolatot. Egy textilgyárban keresi a kenyerét, és fiatal kollégáival együtt egy munkásnői szállón lakik. Miután megtagadta, hogy feleségül menjen a barátjához, az bántalmazta, ezért elindul szórakozni egy bálba, ahol megismerkedik Andrással, egy jómódú családból származó egyetemistával. Mivel nem meri bevallani neki, hogy munkáslány, elsőéves egyetemistaként mutatkozik be neki. Ahogy kapcsolatuk egyre komolyabbá válik, Jutka végül elárulja neki az igazat a helyzetéről. Amikor a fiatalember végre beleegyezik, hogy bemutassa őt a szüleinek, Jutka egyre mélyebbre süllyed a hazugságokba, hogy jó benyomást keltsen rajtuk…

Feszültségek a háttérben

Akárcsak korábban Cati, Mészáros Márta első filmjének hősnője, Jutka (Kutvolgyi Erzsébet) is a szabadság rabja. Noha anyagilag független, szó nélkül tűri egy mérgező ex-párja támadásait, amelyek emlékeztetik őt arra a feltételezett státuszára, amely alacsonyabb a férfiakénál. Emellett nem tud teljes mértékben kiteljesedni a kialakulóban lévő szerelmi kapcsolatában Andrásszal (Nagy Gábor), és szenved attól, hogy társadalmi hátterük közötti különbség a fiatal egyetemistában csupán zavart, sőt szégyent kelt. A 1970-es évek Magyarországán élő nő éles portréján túl a hazája feminista filmművészetének úttörője feltárja a nemek és a társadalmi osztályok között fennálló feszültségeket, amelyek egymást figyelmen kívül hagyják, sőt megvetik egymást, és kegyetlen képet fest egy mélyen megosztott kommunista társadalomról, annak nyilvánvaló egalitárius eszményei ellenére.

Szereplők:

• Kútvölgyi Erzsébet – Szabó Jutka
• Nagy Gábor – Molnár András
• Moór Marianna – Zsuzsi
• Székhelyi József – Laci
• Máriáss Melinda – Erzsi
• Kállai Ferenc – Szabó
• Földiv Teri – Molnár asszony
• Szabó Lajos – Molnár
• Szemes Mari – Jutka édesanyja
• Bürös Gyöngyi – Szabó asszony
• Lázár Kati – a lánya
• Czikély László
• Simai Gyula
• Hegedüs Ágnes

« Le vent de la liberté » (Szabad lélegzet) est un drame romantique de 1973, écrit et réalisé par Márta Mészáros.

Une jeune ouvrière textile s’éprend d’un étudiant de bonne famille. Par Márta Mészáros, pionnière du cinéma féministe hongrois, le tableau cruel d’une société communiste profondément clivée, malgré ses idéaux égalitaristes affichés.

Depuis que ses parents ont divorcé, Jutka a coupé les ponts avec eux. Gagnant sa vie dans une usine textile, elle vit avec ses jeunes collègues dans un foyer pour travailleuses. Après avoir été molestée par son petit ami quand elle a refusé de l’épouser, elle part s’amuser dans un bal où elle fait la connaissance d’Andras, un étudiant de bonne famille. N’osant pas lui avouer sa condition d’ouvrière, elle se présente à lui comme une étudiante de première année. Leur relation devenant de plus en plus sérieuse, Jutka finit par lui révéler la vérité sur sa situation. Quand le jeune homme accepte enfin de la présenter à ses parents, Jutka s’enfonce dans les mensonges pour leur faire bonne impression …

Tensions à l’œuvre

Comme l’était avant elle l’héroïne de Cati, le premier film de Marta Mészaros, Jutka (Erzsebet Kutvolgyi) est éprise de liberté. Bien qu’indépendante financièrement, elle accepte sans broncher les coups d’un ex-compagnon toxique qui la renvoient à son statut supposé, inférieur à celui des hommes. Elle est aussi empêchée de s’épanouir totalement dans la relation amoureuse naissante qu’elle noue avec Andras (Gabor Nagy) et souffre que leur différence de milieux sociaux ne puisse inspirer au jeune étudiant que de la gêne, voire de la honte. Au-delà du brûlant portrait de femme dans la Hongrie des années 1970, la pionnière du cinéma féministe de son pays révèle les tensions à l’œuvre entre des genres et des classes sociales qui s’ignorent, voire se méprisent, et brosse le tableau cruel d’une société communiste profondément clivée, malgré ses idéaux égalitaristes affichés.

„Lieben ohne Lüge“ (Szabad lélegzet) ist ein Liebesdrama aus dem Jahr 1973 geschrieben und inszeniert von Márta Mészáros.

Eine junge Textilarbeiterin verliebt sich in einen Studenten aus gutem Hause. Von Márta Mészáros, einer Pionierin des ungarischen feministischen Kinos, entsteht das schonungslose Bild einer kommunistischen Gesellschaft, die trotz ihrer bekundeten egalitären Ideale tief gespalten ist.

Seit der Scheidung ihrer Eltern hat Jutka den Kontakt zu ihnen abgebrochen. Sie verdient ihren Lebensunterhalt in einer Textilfabrik und wohnt mit ihren jungen Kolleginnen in einem Arbeiterinnenwohnheim. Nachdem sie von ihrem Freund misshandelt wurde, als sie sich weigerte, ihn zu heiraten, geht sie auf einen Ball, um sich zu amüsieren, und lernt dort Andras kennen, einen Studenten aus gutem Hause. Da sie es nicht wagt, ihm zu gestehen, dass sie Arbeiterin ist, stellt sie sich ihm als Studentin im ersten Studienjahr vor. Als ihre Beziehung immer ernster wird, offenbart Jutka ihm schließlich die Wahrheit über ihre Situation. Als der junge Mann schließlich zustimmt, sie seinen Eltern vorzustellen, verstrickt sich Jutka immer tiefer in Lügen, um bei ihnen einen guten Eindruck zu hinterlassen …

Spannungen am Werk

Wie schon zuvor die Heldin in „Cati“, dem Debütfilm von Marta Mészaros, ist Jutka (Erzsebet Kutvolgyi) freiheitsliebend. Obwohl sie finanziell unabhängig ist, nimmt sie die Schläge eines toxischen Ex-Partners widerstandslos hin, die sie an ihren vermeintlichen Status erinnern, der dem der Männer unterlegen ist. Auch in der aufkeimenden Liebesbeziehung, die sie mit Andras (Gabor Nagy) eingeht, wird sie daran gehindert, sich voll und ganz zu entfalten, und leidet darunter, dass ihr unterschiedlicher sozialer Hintergrund beim jungen Studenten nur Unbehagen oder gar Scham hervorruft. Über das eindringliche Porträt einer Frau im Ungarn der 1970er Jahre hinaus deckt die Pionierin des feministischen Kinos ihres Landes die Spannungen zwischen Geschlechtern und sozialen Schichten auf, die sich gegenseitig ignorieren oder gar verachten, und zeichnet das grausame Bild einer kommunistischen Gesellschaft, die trotz ihrer bekundeten egalitären Ideale tief gespalten ist.